Ma, Október 11-én Szűz Mária Istenanyaságának ünnepét üljük. Ez az ünnep az Efezusi Zsinatra emlékeztet bennünket, amely 431-ben kimondta, hogy „az Emmánuel valóban Isten és így a Szent Szűz Istenszülő“. 1931-ben ünnepelték ennek az 1500-dik évfordulóját. Visszatérve erre az eseményre XI. Piusz pápa vezette be a Mária istenanyaságának ünnepét.
Azonban hol van manapság ez az Anya, amikor az Egyház ilyen nagy válságban van? Hálával kell megvallani: ő egy Szentet küldött nekünk, egy nagy Mária-tisztelőt, egy egyháztanítót, nevezetesen – ezt nem nehéz kitalálni – Őexcellenciája Marcel Lefebvre érsek urat. Őt küldte ő, mint kiválasztott jeles edény és azáltal, mint „Krisztus Anyja“, mint „Jótanács Anyja“, mint „hűséges Szűz“, mint „keresztények segítsége“ bizonyítva, ahogyan a Lorettói litániában dicsérjük őt. Mária az eretnekség meghódítója, aki szétzúzza a Sátán fejét.
Lefebvre érsek úr telve volt a Boldogságos Szűz Mária iránti valódi és mély szeretettel. Alig van olyan előadás vagy prédikáció, ahol ne beszélne Máriáról. Ebbő a szemszögből nézve nem véletlen, hogy mind a mai napig ő maradt az Egyház biztos vezére a válság ellenére is. Olvassuk újra mindig az írásait! Könyveiben, mint a „Nyílt levél a tanácstalan Katolikusoknak“ és „Megfosztották trónjától“ lámpafényben világítja meg a valóságot. Az Egyház válsága a II. Vatikáni Zsinat óta világos és nyilvánvaló.
Nagyon sok aggódó püspököt, papot és hívőt elhallgattattak a hamis engedelmességtudattal. Azonban továbbra is fennállnak a jogos kritika indokai. Mint ahogy már jeleztem, szeretném Lefebvre érsek úr felhívását idézni.
- A hamis ökumenizmus, amelynek során, mintha a protestánsok, az ortodoxok és más csoportok is részei lennének Jézus Krisztus valódi Egyházának. A Katolikus Egyház mindig protestáns, valószínűleg azért, mert ez sokkal kényelmesebb. A jobban kiterjesztett ökumenizmusból hasznot húznak az iszlám, a buddhizmus és más pogány vallások és így ezek a hamis vallások eltüntetik a veszélyeket.
Ezeket a nézeteket ítélte el IX. Piusz pápa a „Syllabus“-ban. - Az Egyház demokratikus kiterjesztése, amely által a törvényes hatóságok nyomást gyakorolnak a püspökkari konferenciákra és mindenféle tanácsokra.
Az I. Vatikáni Zsinat (1868-70) ezt elítélte. - Egy hamis elképzelés az ember természettörvényeiről a II. Vatikáni Zsinat vallásszabadságról szóló dokumentumában.
Pontosan ezt a nézetet ítélte el a „Syllabus“ és XIII. Leó pápa a „Libertas praestantissimum“ című enciklikájában. - A Szentmise elprotestantizálása a népoltárral, mint egy asztallal és a lakomakarakter hangsúlyozásával.
A Tridenti Zsinat ítélte el ezt. - A tévedések szabad terjesztése az egyes püspökök, papok, teológiai tanárok és hittanárok által, anélkül, hogy az Egyház közbelépne ez ellen.
A mai napig megmaradt ez a kritika, és látjuk az Egyház fogyását- vegyük például azt, hogy egyszerre milyen sokan elhagyják az Egyházat – ez a kritika azért indokolt, hogy megmentsük az Egyházat, ami valóban indokolt és lelkiismeretbeli kötelesség.
Néhány példa:
A hivatalos egyházi hatóságok még mindig úgy tesznek, mintha minden rendben volna. Azonban ha a hajó egy vízesés felé sodródik, ez nagyon aggasztó, hogy az emberek még ekkor is boldogok és nem aggódnak. Nos, ha mindenki a Mennybe jut, akkor ugyan mindegy, ha a hajó megsemmisül…
Mi, Kedves Hívek, akarjuk, hogy a hitvallók és vértanúk számos serege tartson meg minket a hitben és Jézus Krisztus szeretetében. Jézus Krisztus túlélte az időket.
Kapcsolódjunk alázatosan Máriához! Ez fog minket megvédeni a zűrzavartól, ami sajnos néhány hagyomány hű körben érvényesül azáltal, hogy elszakadnak a Szent X. Piusz Papi Testvériségtől. Hiszem, hogy a Piusz Testvériség iránti hűség fog megmenteni minket ebben a jelenlegi helyzetben és nem a felsőbbrendű hozzáállása és véleménye ennek vagy más hagyományos mozgalomnak. Ez a tapasztalat, amit már több, mint 30 éve látok a Szent X. Piusz Papi Testvériségben, amelyben el vagyok köteleződve.
Igyekezzünk az Istenanya iránti szeretetben! Lefebvre érsek úr bizonyos mértékig tökéletes példát adott nekünk. Azt akarjuk követni! Amelyet különösen Október hónapban gyakorolt a Rózsafüzér imádság által, amelyet az Egyház mindig is erősen ajánlott!
Amen
