Magyarok Nagyasszonya (latinul Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. Magyarországon a Katolikus Egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor a magyarok a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért.
A magyarok szoros kötődése Máriához és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki – Hartvik püspök által a 12. század elején lejegyzett legenda szerint – utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán a következő szavakkal ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának:
Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat.
„Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.“Szűz Mária tisztelete azóta is folyamatosan fennáll Magyarországon:
Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat.
IV. Béla király a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.
Mátyás király pajzsán Szűz Mária közbenjárását kérte, aranypénzein Mária látható a kis Jézussal.Hasonló, Madonnával díszített pénzeket 1849-ig készítettek, amiket a nép „máriásnak” nevezett. 1895. október 6-án Dessewffy Sándor csanádi megyés püspök a máriaradnai kegykép előtt ünnepélyesen felajánlotta egyházmegyéjét és az egész országot a Magyarok Nagyasszonyának.
1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Az ünnepet először október második vasárnapján tartották, majd Szent X. Piusz pápa áttette október 8-ra.
Még a mi osztrák nemzeti kegyhelyünkön, Máriazellben is eszünkbe jut Magyarország Mária-tisztelete. Máriazellben nevezetesen nemcsak az „Ausztria nagy Édesanyja“, hanem a Magyarok Nagyasszonya tisztelet is. Évszázadok óta zarándokolnak hívek Magyarországról oda és nem hiába akarta Mindszenty bíboros úr először azt, hogy a sírja ott legyen, amíg hazája fel nem szabadul a kommunizmus alól.
Igen, a nagy gótikus máriazelli kegyhely kápolna alapítása a magyar Lajos királyhoz nyúlik vissza. 1377-ben, egy törökök és bolgárok feletti győzelem után ezzel az épülettel fejezte ki háláját az Istenanyának. Még ma is megcsodálhatjuk a két barokk torony közötti gyönyörű gótikus tornyot.
A Lorettói litániában Máriát „Reményünk“-nek hívjuk:
Mivel a földrajzi helyzetük Kelten van, a magyarok nagyon gyakran helyezték bizalmukat Máriába. Mongolok, tatárok, bolgárok és törökök: mindig újra meg kellett védeni a vad keleti népektől, akik Európát fenyegették.
Mária most is a reményünk, ahogyan ezen kápolna pártfogója is jelzi. Bízunk az ő segítségében harcainkban az újpogányság ellen és az Egyházban lévő modernizmus ellen. Az ő pártfogása alatt reméljük Szent Anyánk, a Római Katolikus Egyház győzelmét.
Ezért akarjuk ma ebben a Szentmisében kérni az Urat: Ő áldja meg erőfeszítéseinket és növelje a gyümölcsöket.
Végezetül szeretném megköszönni a Zaitzkofenből érkezett szeminaristáknak, akik hosszú utat tettek meg azért, hogy a Szentmisét és énekeket még ünnepélyesebbé tegyék. Isten áldja meg Önöket! Ők tegnap délután egy budapesti idegenvezetésen vettek részt, hogy többet megtudjanak az ország történelméről és kultúrájáról. Ne felejtsék el, amikor Önök ismét Zaitzkofenben lesznek, hogy egy tized rózsafüzért imádkozzanak értünk és a mi szeretett „Magyarok Nagyasszonyát“ kérjék a szép Magyarország védelmére és pártfogására!
Amen
