3. Vasárnap Húsvét után [kiegészítéssel]

Kedves hívek!

De pace - a békéről (Summa Theologica 2-2, q29a4)
A húsvéti hetekben Aquinoi Szent Tamás a Summa Theologica könyvében egy, a békéről szóló prédikációt javasol. Ezt szeretném én is felhasználni, mivel nagyon jól illik a húsvéti időszakba. A béke bizonyos értelemben a legmagasabb cél ahogy Szent Tamás mondja: „Pax est quodammodo finis ultimus." "Pax vobis A béke legyen veletek." Így köszönti az Úr az apostolokat és tanítványait miután feltámadt.

"Requiescant in pace", "nyugodjanak békében ezt kívánjuk a halottaknak. Ez legyen jutalmuk az élet harcai után. Szeretném előre megjegyezni, hogy a béke témája a szeretetnek, a "caritas"-nak van alárendelve. A béke a szeretet hatásának a következménye.

1. Az első kérdés témánkhoz: A béke vajon ugyanaz mint az összhang a szívben?
   Szent Tamás azt mondja, hogy a béke (pax) magában foglalja a szív összhangját (concordia) de ezen még túl megy.
   Az ember önmagában nem egységes mivel a szellem a testtel (testi vágyak) harcol és az ember nem egységes más emberekkel abban a kérdésben, hogy mit célozzon meg. Az ember mindig ide-oda fog lépni. Ez a dupla egységtelenség, önmagával és másokkal, a békével ellentétes. Ebben az ellentétben hozza a béke az egységet az emberben. A béke mint "Pax est tranquilitas ordinis" tehát "a béke, a rend nyugalma" lesz definiálva. Az ember törekvésében egységet talál és így nyugalmat,  megnyugvást. Ez csak a helyes rendben lehetséges.
2. A második kérdés Tamásnál: Mindenki vágyik a béke után?
   Azt mondja, hogy igen, mindenki egy Jót szeretne elérni és béke után vágyik. Ez egy természetes szükségszerűség. Mindenki nyugalomban és békében szeretne a Jóhoz eljutni.
   Érdekes, amit hozzácsatol: Azok is, akik háborút és veszekedést keresnek, valójában béke után vágynak ami hiányzik nekik. Háború és veszekedés formájában szeretnének békéhez jutni. Ilyen módon szeretnék a békét elérni: „omnes bellantes quaerunt per bella ad pacem aliquam pervenire.” (a2ad2)
   Ahhoz, hogy ezt jobban megérthessük, Tamás szerint különbséget kell tennünk:
   Létezik egy béke és egy álbéke: "pax potest esse et vera et apparens". A béke és béke közt különbséget kell tennünk. Ugyanazon szó alatt mást lehet értelmezni és csak így érthetjük meg Urunk szavait: "Non veni mittere pacem. Nem azért jöttem, hogy békét hozzak." Az igazi béke csak az igaz Jó vágyában állhat.
   A rossz, akkor is ha Jónak tűnik és a vágyat egy bizonyos módon meg is nyugtatja, mégis sok hiányossággal rendelkezik amelyek által a vágyakozásunk nyugtalan és zavart marad. Így tehát az igazi béke csak jó emberekben és igazi javakban van. A gonosz emberek békéje ellenben csak álbéke és nem egy igazi béke.
   Az igazi béke kétfajta módban létezik mondja Tamás, és pedig egy tökéletes és egy tökéletlen módban.
   Tökéletes módja a legmagasabb Jó élvezésében áll, ez pedig Isten. Minden törekedés, minden vágyakozás nyugalomban egyesül ebben az egyetlen, legmagasabb Jóban.
   A másik béke a tökéletlen. Ez az a béke amit itt földön tapasztalhatunk. Akkor is, ha a lélek alapjában Istenben nyugszik, mégis vannak belső és külső harcok, melyek ezt a békét megzavarják. Kegyelem nélkül viszont ez a béke nem létezik, akkor csak álbéke van.
3. Tamás még egy harmadik kérdést is feltesz a békével kapcsolatosan és pedig, hogy a béke a szeretet hatása lenne-e.
   Igen, az Isten és felebaráti szeretet egyesülése vezet ehhez: a "nyugalom a rendben" a békéhez. "Caritas pacem causat" A szeretet a békét okozza.

A szeretet egy egyesítő erő, a béke a törekvő hajlamok egyesítése (Est enim amor vis unitiva... pax autem est unio appetitivarum inclinationum.)

Kisebb nézeteltérések nem zavarják a békét és nem is a szeretet ellen irányulnak. Így például nem csak Szent Hyronimosz és Szent Ágoston de Szent Pál apostol és Barnabás közt is voltak nézeteltérések, de lényeges dolgokban viszont egyetértés volt.

Mit tanulhatunk ebből a rövid békéről szóló fogalmazásból? Hogyan alkalmazhatjuk jelen időnkben?

Kitartóan harcolnunk kell belső széttépődésünk ellen, az igaz célra fókuszálva, csak így találhatjuk meg igaz békénket. Az igaz cél a Szentháromság. A katolikus hit tanítja meg nekünk az igazi célt. A mai időkben, a modernizmus elleni harcban, az igazi katolikus kapaszkodási pont - és ezt tisztán ki kell mondanunk - a Szent X. Piusz papi testvériség és nem más különböző egyesületek.

A Szent Péter testvériségnél vagy az úgynevezett ellenállásnál csak egy álbékét találunk, mivel az igazi szeretetnek nem tudnak eleget tenni és így nem is tudják az igazi békét elérni. Az egyik csoport nem is harcol már, a másik pedig nem engedelmeskedik a testvériség legitim autoritásának. Ez egyszerűen nem a helyes út.

A Szent Péter-testvériség feladta magát Rómának és gyakorlatilag el kell fogadnia a II. Vatikáni Zsinatot és az Új misét.

A Resistance - az ellenállás - a Szent X. Pius Papi Testvériség vezetésével szemben pedig lecsúszik a vékony határmezsgyén a másik oldalra, feladja magát a szedevakantizmushoz hajolva, annak merevségéhez. Azt mondják: "Mi tudjuk, Lefebvre érsek mit akart és ezt jobban tudjuk mint a testvériség generálisa Fellay püspök és a többi előljáró." Jól hangzik de így nem igaz.

Úgy gondolom, ha a békét szeretnénk a szívünkben előmozdítani és erősíteni, akkor célunkra, a Szentháromságra megint tisztábban kell fókuszálnunk, a katolikus hitet konzekvensen, de nem a modernista, vagy a merev formában kell élnünk.

A "Regina Pacis" a Béke Királynőjét kérjük az igazi béke adományáért. Vezessen Ő minket ebben a májusi hónapban szívéhez és védelmezzem meg minket mint gyerekeit az idők veszélyeitől.

Ámen

Utóirat [P.s.]:

"Tegnap meglátogattam itt Budapesten a Szentlélek-templomot a Duna mellett. Már a zöld tér is nagyon hívogató benyomást tesz az emberre. Ahogy a szép templomot megtekintettem, átéltem egy esküvői menet bevonulását. A város egyébként nyugtalan terei és világi légköre után ez egy békességes élmény volt. Az esküvői vendégek szép, ünnepélyes ruhája ellentétben állt a liberális, pogány világgal. Milyen méltóságot és milyen békét ad nekünk a katolikus hit, gondoltam. Bár ez még egy tökéletlen béke, mert ebben a világban élünk, de már van benne valami mennyei. Ezért ma a békéről szeretnék prédikálni."

In Christo et Maria

Father Klaus Wilhelm