"Lumen ad revelationem gentium. A népek világosságának fénye."
Ez a dicshimnusz hangzik el az agg Simeontól, amikor a kis Jézust tartotta kezében, ez hangzik el a mai ünnepen. Ténylegesen azt állapítjuk meg, hogy ahol a Megváltót felveszik, átölelik, ott világosság lesz. Ez érvényes az ember személyében, a családokban vagy egész népeknél is.
1. Egyénileg és a családban.
A kisgyerek immár nemcsak teremtmény, hanem az Isten fia, Isten gyermeke, a Szentlélek hajléka és temploma. A megszentelő kegyelemmel felruházva az örök életre, Istennél a Mennyei Atyánknál. "Pater noster qui es in caelis"
Mindig vannak ünnepek az egyházban, ahol a Megváltó különös módon jön el hozzánk: legyen az mint gyerek, mint tanító, prédikálva Palesztinában, vagy mint szenvedő Megváltó, illetve a feltámadt uralkodó Atyjának jobbján.
A népek világosságát, ragyogó lényében tapasztaljuk meg az első áldozásnál. Előtte a gyermek elvégezi az első gyónását és utána részt vesz az első áldozásán.
Milyen ragyogó nap ez a gyermeknek. Milyen örömteljes nap az egész családnak, de milyen csodálatos nap az egész egyházközösségének is!
Mindkét szentségnek, a gyónásnak és keresztelésnek, felmérhetetlen hatása vannak a lélekre és egész életünkben elkísér minket. Mindkét szentség megtisztítja az embert és lelki lénnyé teszi. Megóvja a sötétségtől, a pogányságtól, az elvadulástól és a züllöttségtől; megvédi a szellemi, lelki eltompulástól. A Megváltót szívünkben hordozzuk, mint egy értékes edényben.
További fontos állomásunk a bérmálás és a meghatározó életpálya választása:
- a házasság, vagy
- az egyházi hivatás.
Végül pedig, amikor a pappal együtt ott állunk egy hozzátartozónk halálos ágyánál és elbúcsúzunk tőle egy kis időre [János 16,16] hogy a Megváltónk szavait idézzem a Szent Evangéliumból, mivel az örök életben való találkozásunkat reméljük.
Mennyi öröm-, és bánat teli könnycseppet hullatnak a szülők egy gyerek élete folyamán és gyereküket, úgy mint Simeon, a Szűzanya kezébe helyezik. Ez azt jelenti, hogy imádkozzunk gyermekeinkért és bízzuk őket a Szűzanyára.
Egy ilyen életút a katolikus hittel a szeretett Megváltónk és a Szűzanya iránti világosságot hozza el életünkbe:
- egy világosság a modern pogányságban
- egy világosság az örök üdvösséghez, egy csak a földi életre és vágyakra összpontosító társadalomban.
2. gondolat
Minden népnél észrevehető ez a világosság, illetve a fény a népek világosságára.
Keresztény, katolikus népeknél más kisugárzást vehetünk észre. Ennek így is kell lennie, mivel az isteni kinyilatkoztatás által, az igazságok a természetbeli és természetfeletti dolgokban Istentől magasabb szintre lettek emelve.
A házasság kapcsolatai erősek, a családok gyermekeikben találják meg örömüket és a vallási és szellemi érdeklődés már kis gyermekkortól fel lesz ébresztve. Ez egy társadalom szellemi értékekkel és nemcsak földi érdekekkel.
Egyedi módon gyönyörködhetnek a katolikus népek, illetve akik még néhány évtizede azok voltak, a kulturális javak sokaságában legyen az az építészet, szobrászat, festészet, zene vagy szépirodalom.
Gondoljunk a csodálatos templomokra itt Magyarországon! Gondoljunk az örök Rómára a Szent Péter Bazilikára, a Latheráni Bazilikára, a Santa Maria Maggiore-ra és a számtalan szakrális műalkotásra.
 |
| Lateráni Bazilika Róma |
3. Egy további gondolat
témánkhoz a "Lumen ad revelationem gentium. A népek világosságának fénye."
Milyen Világosságot ajándékoz a családoknak, a társadalomnak az egyházi év ünnepei és a gazdag népi hagyományok?
Kezdődik az Adventtel, ezt követi a Karácsony, majd a Nagyböjt, Húsvét, Pünkösd és az évközi időszak az Adventig. Az egyházi év végigkísér minket a Megváltóval és a Szűzanyával egész évben. Milyen világosság ez a szíveknek és milyen ragyogás a társadalomnak?
4. gondolat
A fény a bűn elleni harcból adódik. Lefebvre érsek 1979-ben Ečone-ban Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén prédikációjában a következőket mondta:
„A gyertyák a viaszból táplálkoznak és a viasz olyan mint a testünk, amelynek el kell múlnia, hogy a fény világíthasson, Urunk Jézus Krisztus fénye, azért, hogy minden bűnünket legyőzzük. Gonosz hajlamainknak távozni kell, hogy világíthasson a fény, a mi Urunk Jézus Krisztus fénye!”
(Damit die Kirche fortbestehe, 325. oldal)
Záró gondolat
Ezek mind olyan okok, amelyek miatt egyházunkat szeretjük és az apostoli hitünkhöz hűek akarunk maradni és, ahogy Lefebvre érsek mondta „...erősek a hagyomány ereje által, az állandó tanítások VI. Piusz, VII. Piusz, XVI. Gergely IX .Piusz, XIII. Leó pápák által.”
(Sie haben Ihn enttrohnt, 9. fejezet)
Őrizze meg bennünk a Szűzanya Jézus Krisztus fényét, hogy kivihessük ezt a „fényt a népek világosságára” a világba!
Ámen
