Húsvét Vasárnap

Kedves hívek!

Kedves hívek!

Szent Pál a mai olvasmányban kiáltja hozzánk:"... húsvéti bárányunkat, Krisztust feláldozták!" És a Glóriában is énekeljük:"Isten báránya, aki elveszed a világ bűneit." Hogyan létezik az, kérdezhetnénk, hogy a Húsvéti Szent misében ennyit beszélünk a halálról? Pius Parsch kanonok egy magyarázatában a mai ünnephez következőt írja: "Ne a feltámadásra figyelj, hanem Krisztus halálára a Húsvéti Szent mise témájára." (Pius Parsch:"Das Jahr des Heiles", Klosterneuburg bei Wien 1952)

Virágvasárnap

Virágvasárnap először az Úr Jézus Jeruzsálembe vonulásának ünnepe, azután az Úr szenvedésének a kezdete.

1. Történet. Virágvasárnap ünnepe Jeruzsálemből származik. A kereszténység felszabadulása után a IV. században hamarosan nagy fénnyel kezdték megünnepelni. Először az Olajfák hegyén jöttek össze a Jeruzsálemben lakó keresztények és ott imádkoztak. Közben a Szentírásnak a mai napnak a megfelelő részeit olvasták. Azután felolvasták az Úr Jézusnak bevonulásáról szóló evangéliumot. Majd pálma- és olajágakkal kezükben bevonultak ők is a püspökkel és a papokkal a városba. Közben a Benediktus antifónát énekelték. A körmenet az Anastasis templomban fejeződött be. - Nyugaton eleinte domika competentium volt a vasárnap neve, mert a keresztségre készülőknek sok helyen most mondták el először a Hitvallást - ez a traditio Symboli - hogy ezt kivülről megtanulják. A VIII. század végefelé terjedt el nyugaton is ez a keleti ünnep és ettől kezdve nevezik Dominica (in ramis) Palmarumnak.

Szenvedés vagy Fekete Vasárnap

Kedves hívek!

"Krisztus azonban a ránk váró javak főpapjaként jött el, s belépett abba a nagyobb és tökéletesebb sátorba, amelyet nem ember keze alkotott, vagyis nem ebből a világból való. Nem a bakok vagy borjak vérével, hanem saját vérével lépett be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök megváltást szerzett." [Zsid 9,11-12]